Munchkin macska: cuki névhez cuki küllem dukál
Munchkin macska, törpe macska
Nem, a munchkin nem csak egy szuper családi kártyajáték, hanem egy különleges macskafajta is. A kettő nevén eredete azonban azonos. A munchkin (mumpic) ugyanis törpét jelent, ami igen találó, hiszen a munchkin macska a normálistól rövidebb lábairól ismert. Ez az elváltozás örökletes, és egy génhibának tudható be, amely miatt a porcok elcsontosodnak, s így a lábak megrövidülnek. Egyes kritikusok szerint nem szabadna ilyen géphibákat hordozó macskákat tenyészteni, mert a születendő kölykök nem csak korlátozottak lesznek mozgásukban, de a porcok hiánya miatt egyes mozdulatok fájdalommal is járnak. Kiváltképp akkor, amikor a macska ugrik. Ettől függetlenül tenyésztésük 1984-ben általánossá vált, méghozzá az USA-beli Louisiana államból kiindulva. Sandra Hochendal két cicája – Szeder és Áfonya – tekinthető a fajta ősanyjának, akik révén hamarosan dominánssá vált a törpelábúság a környéken. Mivel a játék körül forog minden gondolatuk, aranyos megjelenésük pedig felülmúlhatatlan, a populáció gyorsan 3000 példány fölé szökött. A fajta tenyésztésének alapkövetelménye az, hogy az egyik szülő rendelkezzen ezzel a hibás génnel, így az alomban lesznek normál-és törpelábú kölykök is. Amikor a fajta feltűnt az egyik TICA kiállításon, az egyik bíró, Dr. S. Pflueger alapos vizsgálatnak vetette alá a fajtát, mert meggyőződése volt, hogy a törpelábúságot fogyatékosság okozza. Azonban a munchkin macskák ugyanúgy élik életüket, mint normál lábú társaik, tehát ez a mutáció nincs hatással a macskák életminőségére, viszont egy új fajta alapozható rá. Az elismerésükre azonban 1995-ig kellett várni. Érdekesség, hogy a fajtastandart szerint nem csak fajtatiszta macska lehet a felmenők között. Ennek az oka az, hogy az ősök között a házimacska is szerepel. Idővel kiderült, hogy Amerikában rengeteg családban volt munchkin, de akkor még nem tudták, hogy cicájuk ebbe a fajtába tartozik. A megvilágosodást a Wall Street Journal címlapján bemutatott macska hozta el.
Munchkin macska a családban
A munchkin macska, amennyire aranyos kinézetet tudhat magának, annyira játékos is. Tehát lehetetlen nem imádni őt! Hihetetlenül életvidám, ami meggyőzte Dr. S. Pfluegert is arról, hogy nem kell aggódó szemekkel nézni a rövdilábú macskákra. A hiedelmekkel ellentétben a vemhes példányok hasa sem súrolja a földet. Éppen annyira szeret ugrálni és futkosni, mint bármely rokona. Annyira szociálisak, hogy nehéz megmondani, kivel, s mivel nem ajánlott együtt tartani őket. A kutyákkal és macskákkal is nagyon jól kijönnek, a gyerekek pedig a kedvenc játszótársaik. Amennyire ragaszkodó, annyira hálás is azért, hogy a család részese lehet. Viszont elképesztően kíváncsi, s igényli, hogy részese legyen az eseményeknek, így ő akkor is ott lesz mellettünk, amikor szeretnénk egy kis énidőt.
Könnyen tartható, s könnyű a gondozása is. Nem igényel különösebb ápolást. Elég, ha néhanapján átfésüljük a szőrét. Mivel házimacska leszármazott, ezért minden színben, s bármely szemszínnel elfogadott, ami nagyon változatossá teszi a munchkin macska fajtát.
Milyen a munchkin macska egészsége?
Bár a genetikai elváltozásról már bebizonyították, hogy semmilyen mozgáskorlátozottsággal és fájdalommal nem jár, a fajtára jellemző (de nagyon ritka) a lordózis, vagyis a gerincoszlop elhajlása. Nem tisztázott, hogy ez összefüggésben van-e a fajta mutációjával, s nem a munchkin az egyetlen, ahol megjelenik ez a betegség. Ráadásul más, a gerincet érintő problémák nem szoktak előfordulni közöttük.
Munchkin macska, tacskómacska
A munchkint sokszor csúfolják tacskómacskának, hasonló megjelenésük miatt. Sokan szkeptikusak a fajtát illetően, noha már bebizonyosodott, hogy rövid lábaik ellenére egészséges, teljes életet élnek. Még a tenyésztők is néha humorosra veszik a stílust, s azzal hirdetik a kölyköket, hogy törpelábaiknak köszönhetően a munchkinok nem jelentenek veszélyt az asztalokra, székekre, polcokra. De, aki ismer ilyen cicát, az tudja, hogy a magaslatok a végén úgysem jelentenek nekik akadályt.